Szikszó, a főnix-város

Szikszo 01civertanlegiEz a sok bajt megélt város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 17 km-re található. A Szikszói járás központja.
    A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Dátum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki "in Zykzo" oklevelet. Ebben az időben még az Aba család birtoka, az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben indult virágzásnak a település és ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus templom. A fejlődéshez a kedvező földrajzi fekvés is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. A bortermelés már ebben a korban is jelentős volt.
Szikszo 02civertanlegiA 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református hitre. Ekkor került gótikus temploma a református egyházhoz.
    1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.
szikszo legifoto1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzedelmeskedett a labancok felett. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát. Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.
    1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.
1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.
    A trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt elveszítette, azonban 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett. 1962. július 1-jéig járási székhely volt.
    1989-ben városi címet kapott.

Forrás (szöveg, fotók): Wikipédia

fuzesserijozsef
Szeretettel köszöntöm
a Szózat folyóirat
minden kedves Olvasóját!

Nem panaszként, de megemlítem, városunkat egészen az elmúlt időkig nem kényeztette a sors. Szerencsére a polgárok és munkatársaim közös töprengésével megértettük, ezen csak úgy lehet változtatni, ha saját kezünkbe vesszük életünk irányítását.
    A választók immár harmadik ciklusban tiszteltek meg azzal, hogy létünk szekerének rúdját helyes irányba fordítsam, koordináljam és irányítsam településünk mindennapi életét.
Mára beérőben vannak munkálkodásaink eredményei, láthatóvá, kézzel foghatóvá váltak a szorgos iparkodás gyümölcsei.
Ez a rövid köszöntő nem arra hivatott, hogy részletesen felsoroljam az eredményeket, csak érintőlegesen említenék néhányat, melyekkel városunk polgárainak létminőségét emelni tudtuk. A munkahelyek számának növelése, a város arculatának szépítése, az út és közműhálózat, a környezetvédelem fontosságának tudatosítása mind-mind sikerélmény számunkra.
    Büszkék vagyunk rá, hogy 2014-ben a XIXO projektünk beérett, a XIXO pet projekt üdítőital család az Év Terméke díjat nyerte el. A jeges tea kategória győztese pedig az üdítő italunk lett. Manapság okkal, ok nélkül sok támadás éri az üdítőipar gyártást, forgalmazást. El kell mondjam, a mi XIXO termékeink a saját artézi kutunk forrásából származnak, amely az ásványvíz minőségű feltételeknek mindenben megfelelő, az egészséges életmód fontosságát kiemelő forrásvíz.
    Ahol alkalmam van rá, mindenütt hangsúlyozom, számunkra a legtágabb értelemben vett kultúra egyenlő fontossággal bír az egzisztenciális javakkal. Bátran mondhatom, mi nem csupán beszélünk a művelődésről, hanem teszünk is érte. Az éppen két éves múltra visszatekintő Szik-Szó Színház, a Cseh Károly emlékverseny, a Szikszói Esték, a Társalgókör, a Merre tovább Magyarország? fórumok, az Inkubátor Ház, a könyvtár rendezvényei mind azt bizonyítják, városunk lakóinak megkerülhetetlen igénye van a kultúrára. A Puccini és kortársai mesterkurzus, az európai hírnevet elért Barátság váltófutás, a történelmi megemlékezések bizonyítják egyre dúsabbak a programjaink.
    Személyes sikeremnek tartom, hogy városunk polgárai ma már látják és meggyőződéssel vallják, életfeladatomnak tartom közös sorsunk jobbítását. Megértették nem szabad rágódnunk a múlton, hanem tennünk kell azért, hogy harmóniában élhessünk. Kistérségi Társulásunk zászlajára is azt írtuk ki: „Nem mondunk le senkiről”.
Ha megtekintik a világhálón a Szikszó város képekben honlapot (mellékleve), remélem, a jövőben még több érdeklődő keres fel minket. Városunk kapuja éjjel nappal nyitva áll, mint ahogy a mi szívünk is a barátságra. Szeretettel várunk mindenkit!

Füzesséri József
Szikszó város polgármestere

 

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo