Tamás István: Gömörszőlős az élhető falu
A település – régi nevén Poszoba – a keleméri völgyfőn keletkezett 1232- ben. A honfoglalás után a királyi birtok, a gömöri várispánsághoz tartozott. A Gömörszőlős nevet 1906 - ban kapta, amely a régi, nagy kiterjedésű szőlőültetvényekre utal. Az első világháborút követően a település határának nagy része Szlovákiához került, így jelentős erdőbirtokokat veszített el. Magyarország egyetlen olyan települése, amely napjainkban is őrzi a történelmi Gömör Vármegye nevét.
A munkalehetőségek miatt az emberek nagy része elköltözött a településről, elvándoroltak. Innentől kezdve folyamatosan csökkent a falu lélekszáma, a 20. századi 400 főről napjainkban, 86 főt számlál. A lakosság földműves közösség volt, de napjainkban már a mezőgazdaság és az állattartás csupán kiegészítő jövedelemforrás. A TSZ itt nem tudott lábat vetni, érvényesülni és rövid idő alatt meg is szűnt, mivel a lakosok az önálló gazdálkodásból éltek.
Gömörszőlős sokat köszönhet a patriota É. Kovács Lászlónak és családjának. A család nevéhez köthető az Öko - falu elnevezés is. Itt került kialakításra a miskolci Ökológiai Intézet irányításával az az Oktatási Központ, amely a környezetvédelem, természetvédelem, biogazdálkodás, népi kézművesség hagyományait őrzi. A festői környezetben elfekvő településen többek között gyapjúfeldolgozó műhelyt is létesítettek.
A település polgármestere É. Kovács Judit, aki művésztanárként is szívén viseli a kis falu sorsát. Nem titkolt tervei közt szerepel az élhető falu kialakítása, fejlesztése. Mivel az adottságok nem teszik lehetővé az ipari park kialakítását, a mezőgazdaságban, az agrár- falusi turizmus létrehozásában lát nagy lehetőségeket. A település első emberének a megszűnt népi mesterségek, feledésbe merült népi hagyományok felelevenítése a célja.
Gömörszőlős kis lélekszáma ellenére a térség kulturális életében jelentős szerepet tölt be. Jól működik a Tompa Mihály nevét viselő hagyományápoló egyesület, melynek tagjai a faluban több néprajzi és képzőművészeti gyűjteményt hoztak létre. Országosan és a határon túl is híres a kazettás famennyezetű temploma, melyet 1824 -ben építettek. A néprajzi gyűjtemény és a szabadtéri gyűjtemény, valamint a Kis Galéria is szeretettel fogad minden kedves érdeklődőt. A turisták szállása takaros régi házakban biztosított a településen. A nyugodt és festői környezet, kellemes kikapcsolódást biztosít a pihenni vágyó vendégeknek, túrázóknak.
A Gömörszőlősön működő „Az Életért Műhely” Kulturális és Értékőrző Közhasznú
Alapítvány elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét, nevelő-oktató tevékenységet folytat, és megőrzi kulturális örökségeinket. A Műhely mézeskalácsos kiállításokat rendez, amely kiváló központja a Térség Ifjúsági Esélyegyenlőségi programjához.
Az idelátogatóknak érdemes még megtekinteni az 1824-ben épült fakazettás, famennyezetű református templomot, de a Helytörténeti Gyűjtemény és a Szabadtéri Múzeum értékes színfoltja a falu arculatának. Az intézmények tulajdonosa a Tompa Mihály Emlékbizottság, fenntartója pedig a helyi önkormányzat.
