A festői szépségű Vály-völgye

A Vály-völgy Gömör megye máig egyik legvonzóbb, de talán kevésbé ismert s látogatott vidéke. Ennek egyik oka a völgy sajátos földrajzi fekvése. Gömör más patak és folyóvölgyein – a Rima, a Balog, a Túroc vagy a Sajó völgyén könnyen eljutunk a Szepes-Gömöri Érchegység falvaiba, városaiba, a Vály-völgyön végigfutó Kálosa-patak viszont egy északról hegykoszorúval körülvett amfiteátrumszerű katlanba vezet. Gaál Lajos a völgy földtanának és természeti földrajzának áttekintésekor fogalmazta meg, hogy ez a zártság nagyban hozzájárul a kistáj rendkívül gazdag történelmi múltjához, sokrétű művelődéstörténeti hagyományához, sajátságos vonásokkal átszőtt paraszti kultúrájának kialakulásához. Ugyanakkor a völgy délkeleti nyitottsága, valamint településeinek közelsége a főbb közlekedési vonalakhoz (Rimaszombat-Tornalja-Rozsnyó; Tornalja-Putnok-Miskolc) lehetővé tette, hogy lakosai aktívan be tudjanak kapcsolódni a szélesebb tájegység kulturális és politikai életébe, így jeles szülötteket tudhat magáénak. A Vály-völgyének ma négy települése van: Felsővály, Alsóvály, Gömörmihályfalva, Kálosa, a Vály-völgyi Mikrorégióhoz még csatlakozott Füge és Baraca. 2010-ben a Cornix Artifex workshop Vörös Attila rendezésében bemutató filmet jelentetett meg a Vály-völgyéről, mely megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címen.

FELSŐVÁLY
A település a 13. században nemesi faluként keletkezett. 1332-ben a pápai tizedjegyzék „Val”, más forrás szerint 1375-ben „Wal” alakban említik. Református temploma eredetileg 15. századi, mai formájában 1622-ben épült, belsejében fából készült, festéssel díszített empórium, padok és mennyezet látható. Fa haranglába szintén 17. századi. A községben született 1765. szeptember 30-án Vályi Nagy Ferenc református lelkész, egyházi író és költő. Itt született 1843-ban és hunyt el 1904-ben Kupai Dénes református lelkész, egyházi író. A festői szépségű környezetben a Kalas-család farmján a szállás és a vendéglátás is biztosított az idelátogatóknak, ahol a lovaglásra is van lehetőség. Innen közelíthető meg Desko-vára, a szikla tetején a középkorban létesítettek erőd, és a Lyukas-kő bemutatóhely. A templomkertben a szabadságharc tiszteletére 2008-ban állítottak kopjfát, melynek felirata Szigeti Ferenc költeményének két versszaka: Minden magyar gyermekszívbe/ Két szót véssetek / Az egyik szó hit, / a másik hazaszeretet. // Írjátok ezt be a szívbe / Jókor, idején, / Mert sok emberszív erre már / Később kőkemény. Faragta: Miklós Zoltán helyi lakos.

Vályi András következőket jegyzi le: „Alsó, és Felső Vály. Magyar faluk Gömör Várm. földes Uraik több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Sankfalvának szomszédságában, mellynek filiáji; földgyeik közép termékenységűek, piatzok 3, és 4 mértföldnyire van.“  Fényes Elektől következőket tudjuk meg: „Felső-Vály, magyar falu, Gömör vmegyében, Bikkszöggel van összekapcsolva. Itt van a Vály völgyi egyesült egyházaknak hihető a csehek idejében épült régi templomjok; mind ennek, mind pedig a paplaknak jó karbani tartása tekintetéből nagy gond szokott fordíttatni Bodon Antal főfelügyelő által. A lakosok száma 522-re megy, ezek közül: 500 reformatus, 16 kath., és 6 evang. Mindnyájan tisztán beszélnek magyarul. Ezek, ugy a több Vály völgyi helységbeliek a gyümölcs termesztésnek kedvelői, több helyeken a szántóföldeken is látni jó izű gyümölcscsel rakott fákat. A közbirtok áll 7 4/8 majorsági telekből, 1 házas és 15 házatlan zsellérből, 40 kapás szőlőből, 912 holdat tevő erdeje, a csaknem annyi birtokosok rendetlen pusztitásátóli megóvását egyedül csak Bodon Antal urnak köszönheti. Mindent egyre megtermő 600 köblös szántófölde és 80 hold rétje van. Bírják a künlakó birtokosokon kívül Nagy, Bodon, Balajti, Óvári, Szivos, Katona, Vincze, Herényi, Kalas, Beke, Kálmánczi, Vályi családok.”

ALSÓVÁLY
Alsóvályhoz a 20. században csatolták Kisgergelyfalvát. A községben jelentős szerepet játszik a gyümölcs- és szőlőtermesztés, az itteni borok a különböző borversenyeken díjakat szereztek. A Bélik család barokk kastélya 18. századi eredetű, mai formájában 1843-ban épült. Jelenleg a községi hivatal és az óvoda működik benne. Nagy területű angolpark övezi. Kisgergelyfalván egy 19. századi klasszicista nemesi kúria található, amely mellett kis méretű fából készült harangláb áll.
„Gergelyfala, magyar falu, Gömör vmegy., alsó és felso Vály helységek közt fekszik. A lakosok száma tesz 386, mindnyájan reformatusok s magyarul beszélnek. Van az egész helységben 5 4/8 urbéri, 5 majorsági telek; a határnak kiterjedése 448 hold, ebbol szántóföld 240, rét 100, s legelo 100 hold, szántóföldje jó müvelés mellett megtermi a tisztabuzát is, annyival inkább egyebet, – a gyümölcs-tenyésztésnek kedveloji. Birják ezen helységet Bodon Antal, Bélik és Hevessiek.” - írja Fényes Elek.

GÖMÖRMIHÁLYFALVA
1413-ban „Myhalfalwa” néven említik először, de a falu régebben keletkezett. Nemesi község volt. 1828-ban 44 házában 337 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Itt született 1810-ben-ben Bodon Ábrahám ügyvéd, országgyűlési képviselő, Gömör-Kishont vármegye másodalispánja, egyházi és jogi szakíró, valamint 1885-ben Mihályfalusi Dr. Forgon Mihály genealógus, a Gömör-Kishont Vármegye Nemes Családjait gyűjtötte, aki az első világháborúban halt hősi halált Tarnowban. Egyik leszármazottja Forgon Andor emlékszobát rendezett be számára. A községben még máig megtalálhatók a vidék legszebb faragott fejfái. Az utolsó népi fejfafaragó Bodon Lajos volt.
Vályi András szerint „MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyumöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire.“  Fényes Elek szerint „Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömörhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek.“

KÁLOSA
A mai települést 1247-ben „Calysa“-ként említik először, amikor a tatárjárást követően IV. Béla király várnépeknek adja. 1410-ben „Kalsa“, 1427-ben már „Kalosa“ néven szerepel. 1458-ban két falu "Also Kalosa" és "Felsew Kalosa". Alsókalosa a 15. században a Korláti család birtoka. 1683-ban a lengyel-litván hadak elpusztították. 1828-ban 53 háza és 453 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. Alsókálosa reformárus temploma 1889-ben épült. Felsőkalosa a 15. században keletkezett az akkori Kalosa, a későbbi Alsókalosa határában. A 16. században a Lórántffy család birtoka 1683-ban ezt is elpusztította a lengyel-litván sereg. 1773-ban 12 család lakta. 1828-ba 17 háza és 140 lakosa volt, akik szintén mezőgazdasággal foglalkoztak. Alsó- és Felsőkálosát 1961-ben egyesítették.  A településen két 19. századi klasszicista kúria található. A községháza előtt 2003-ban avattak kopjafát a szabadságharc emlékére, melyet Szabó Zoltán helyi lakos készített. Itt született Perjési László lapszerkesztő, főként történeti műveket írt. Itt nyugszik Árvay Mihály pásztor-betyár, az Árvay Miska Baranta névadója. Itt nyugszik, s itt szolgált Ligárt Balázs református lelkész, és felesége vitéz Héthy Éva, aki a nemesradnóti Pósa Lajos költő egyik oldalági leszármazottja.


 




Összeállította: Homoly Erzsó

szozattv


szozat a tiszta hang GYG átad4 3 1 Gyóni 2. 170620GyoniGeza Határterületen szolgálnak Ordo liturgicus Budapestinensis KONDOR_MEGHIVO
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo