Szepsi




Kassától délnyugatra elterülő város, s az E 571-es, Rozsnyó irányába futó nemzetközi út érinti. E térségben ér véget a Kassai síkság, s kezdődik a sokféleséget mutató Szlovák Karszt vidéke. Nyugatra tőle Somodi és Torna található, a felette lévő középkori várral; északra fekszik Jászó, a híres premontrei székesegyházzal, nemkülönben a Kassa-környéki járás második legnépesebb települése Mecenzéf, továbbá Stósz-fürdő és az 1246 méter magas Kojsói csúcs. A város tengerszint feletti magassága 203 és 284 méter közötti. A várost átszeli a 21. délkör. Jelentőségénél és földrajzi helyzeténél fogva a város régóta természetes központja e régiónak. Szepsihez tartozik Bodoló község is, amelyet már 1313-ban említenek a korabeli dokumentumok. Szepsinek vasút és autóbuszállomása, orvosi szakrendelője, postahivatala és szállodája van. A városban több jónevű étterem és vendéglő is megtalálható, ahol kitűnő söröket csapolnak; szolgálataikat kínálják a fodrász és kozmetikai szalonok, különféle üzletek, internetes kávéház és fitnesz központ. Szepsi a maga infrastruktúrájával és szolgáltatásaival ideális központja a különféle helytörténeti és természettudományos túráknak, és kirándulásoknak. A szádelői hasadék a szlovák Karszt egyik legszebb része, a maga természeti értékeivel, amelyek jelentősége túlnőtt az ország határain. A Szlovák Karszt a legkiterjedtebb karszt Közép-Európában. A hatalmas mészkőrétegek tették lehetővé a karszt képződését. A Szlovák Karszt vitathatatlanul legszebb képződménye a Szádelői völgy. Évmilliók óta mélyíti a völgyet a sebesen rohanó Szár-patak. A hasadék észak-déli fekvésű, falai némely helyeken függőlegesek. A völgy felső kétharmada V-alakban tágul.


A város műemlék-értékei

A Városháza épülete

A Városháza, egyemeletes saroképület. Az óvárosban található. Négyszög alaprajzú, szecessziós épület a XX. sz. elejéről, mely mindig városházként szolgált. A korabeli építészeti remekből eredeti a homlokzat, és lépcsőház esztergályozott tölgyfakorlátja. Az épület műemlékként van nyilvántartva.
A katolikus plébánia

A katolikus plébánia klasszicista, kétemeletes épület, melyet a Fő utca 108. sz. alatt találunk. A XVIII.sz. végén épült. A homlokzaton az első emelet szintjén, falmélyedésben látható Nepomuki Szent János szobra. 1999-ben a plébánia homlokzata fel volt újítva, és ekkor került leleplezésre az a márványtábla is, melyen az utóbbi 700 év alatt Szepsiben szolgáló lelki atyák névsora található.
A bodolói római katolikus templom

A bodolói római katolikus templom, Szepsi városrészében, Bodolóban található (3 km-nyire Szepsitől). A második világháború harcai a kisközség területén is folytak, és ekkor súlyosan megrongálódott a templom is, melyet ezért lebontottak. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották.
1991-ben a lakosok letették a templom alapkövét az egykori templom helyén. A gyűjtésekből, jelentős külföldi támogatással a város hozzájárulásával 1996. július 16-án a templomot felszentelték. A templom a kassai Michal Baník építész tervei alapján készült. A szervező munkákban, és egyéb segítségben nagyban kivette részét Kádasi István, a Bodolóból származó Budapesten élő kanonok.
Szent Rókus kápolna

A Szent Rókus kápolna az 1831-ben kirobbant kolerajárvány áldozatainak emlékére és szent Rókus tiszteletére építették a város északi részében a domboldalon. A járvány hat hét alatt 212 lakos halálát okozta. Az 1872-es járvány 34 áldozatot követelt. A kápolnában az áldozatok emlékére, minden évben szent Rókus ünnepén, búcsúi szentmisét szolgálnak.
A református templom

A református templom szintén a történelmi központban található a XVIII. századi templomépítési engedély szerint a katolikus templomtól 200 lépésre. 1773-ben, klasszicista stílusban épült. A torony csak 1789-ben lett felépítve, ma két harangja van. Renoválva 1876-ban, 1922-ben, 1951-ben és az utolsó javítások 1997-1999-ig tartottak. Jellegzetessége az újonnan faragott szószék. A Szojka kapu másolata 1996-ban a református templom melletti parkban volt felállítva, egykori helyétől nem mesze, a Fő utca 33.sz ház előtt. Ez a fakapu az 1795-ös tűzvészben , mikor a városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód , kicsit megpörkölve de a kapu megmaradt. A Latin felirat "égtem, égtem, de el nem égtem…" emlékeztet az eseményre. Az eredeti kapu a Kelet Szlovákiai Múzeum udvarán található Kassán.

Római katolikus templom

A római katolikus templom a történelmi városközpont egyik domináns épülete. Korabeli írások szerint már 1290-ben létezett a településen kőtemplom, melyet a XV. században, Mátyás király idejében átépítettek gótikus stílusban, egy időben a Kassai Szent Erzsébet Dómmal. Először háromhajós, majd a későbbi barokk stílusú beavatkozások folyamán (XVIII. sz.) átépítették. A templom a Szentléleknek tiszteletére van felszentelve. S talán ezzel összefüggésben van a város címerében a Szentlélek szimbóluma, a kiterjesztet szárnyú galamb, amely a főoltár feletti mennyezeten is látható. A főoltár 1896-ban készült el. A templomtorony a nyugati oldalon található, és három harangja van Ezen az oldalon van a kórus is, mely három oszlopon van elhelyezve. A mondák szerint az ellenreformáció elhíresült alakja Herkó János, ferences atya volt, aki legendává vált és népi szólásban is megörökítették mint herkópátert. Az egyházhoz fanatikusan ragaszkodó páter a katonák élén, fegyverrel a kezében próbálta visszatéríteni a protestánsokat. A templom oldalfalán látható a róla készült dombormű, halálának évével - 1686. A templom műemlékké van nyilvánítva. A katolikus templom déli bejárata, úgy mint a templom, gótikus stílusban van építve. Több mint valószínű, hogy ugyan azok a mesterek, vagy az ő tanítványai készítették, akik a kassai dómot, vagy a Rozsnyói templomot építették.

Híres helyi személyiségek


Szepsi Korótz György
Szepsi Korótz György - A 16. sz. 70-es éveiben született. Sárospatakon tanult és már nagyon fiatalon Bocskai István fejedelem írnoka lett. Halála után 1606 után fojtatja tanulmányait. 1610-ben Marburgban, Heidebergben és Oxfordban tanul. Tanárként tevékenykedett Göncben, Sárospatakon, Kassán, később prédikátor volt Tokajban. Korótz a Nyári család szolgálatában Nagykállón érte a halál 1630-ban.

Szepsi Laczkó Máté
Szepsi Laczkó Máté (1576-1633). Az iskolát Szepsiben, majd Sárospatakon látogatta. 1606-tól Olaszliszkán, később Kassán tanár. Kassáról Lórántffy Mihály segítségével Wittenborgba folytatja tanulmányait (1608), ahol felügyelő diákká válik az ottani magyar diákoknak. 1610-ben már tanár Erdőbényén. 1612-ben ismét folytatja tanulmányait Hannauban, 1614-ben ismét visszatér Erdőbényére. Később Lórántffy Zsuzsanna, Rákóczi György szolgálatába áll. Irodalmilag aktív volt, mint történész és költő. Ennek ellenére leghíresebb alkotása a tokaji aszú, amit elsőként neki sikerült elkészíteni, és először 1630-ban tálalta fel úrnője asztalára.
Az aszú elkészítése máig az ő recepttúrája alapján folyik. E fejedelmi ital feltalálója 1633 január 20. halt meg Erdőbényén.

Szepsi Csombor Márton
Szepsi Csombor Márton (1595-1622) - Az első magyarul irt útleíró könyv az Europica varietas írója. Ebben a műben az 1616-1619 közti európai utazásait írja le (járt Lengyelországban, Dániában, Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Németországban és Csehországban). A Strasbourgi egyetem tagjává vált. Fiatalon halt meg, egy járvány okozta a halálát. Emléktáblája a városi parkban található.

Szepsi István
Szepsi István - Nagyváradi (Oradea - ma Románia területén) tanár, Korótz barátja és Sz. Csombor tanára.

Szepsi Lány Mihály
Szepsi Lány Mihály - Szepsi Csombor rokona. Tanult Wittenbergben és Margburgban. 1609-től rektor Sárospatakon, később prédikátor Göncön és Tarcalon. Szenci Molnár Albert barátja volt. 1634-ben halt meg.

Szepsi Bényei Pál
Szepsi Bényei Pál - tanult ember, Szenci Molnár Albert és a Norimbergi Remus Georg barátja. Németországi iskolákban tanult.

Szepsi H. Mihály
Szepsi H. Mihály - Heidelbergben tanult 1609-től Debrecenben rektor.

Szepsi Nagy István
Szepsi Nagy István - Szepsi szülötte, később Varsóban telepedik le.

Juhász (Schäffer) Árpád
Juhász (Schäffer) Árpád (1894 12. 2. Szepsi - 1945 Budapest) - tanult Bécsben, Besztercebányán, Rozsnyón, Miskolcon. Mint újságiró tevékenykedett Szatmárnémetiben (mai Satu Mare Romániában), Debrecenben, Miskolcon, Szegeden, Clujban és Budapesten. A Pesti Napló munkatársa volt. 1937-1938 között a kassai rádió magyar adásának szerkesztője.

Csáji Attila
Csáji Attila (21. 3. 1939 Szepsi) - ref. lelkész fia. Budapesten él. Világhírű képzőművész, alkotásainál főleg lézer technikát használ.

Egressy Béni
Egressy Béni (1814-1851) - A Szózat zeneszerzője, Klapka György tábori zenésze volt Komáromban, ahol a Klapka-indulót alkotja (Föl, föl vitézek a csatára.....). A híres színész, Egressy Gábor testvére. A Bánk bán és a Hunyadi László c. operák szövegírója, több Petőfi-vers megzenésítője(pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Juhászlegény, szegény juhász legény, Tíz pár csókot egy végből, Kis lak áll a nagy Duna mentében). Református papi családból származott, de ő is színész akart lenni, mint testvére. Előtte tanítóként működött Szepsiben az 1830-as években. Pesten ért véget élete.

Forrás: www.moldava.sk







szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf