Ekel, Csokonai Lillájának szülőfaluja



Ekel község (ma a szlovák térképen: Okoličná na Ostrove) ma a Nyitrai kerület közigazgatása alá a Komáromi Járáshoz tartozik. Alsó-Csallóközben, Komáromtól 18 km-re északnyugatra fekszik. Első írásos említése 1220-ból származik, amikor is a Váradi Regestrumban Ecl néven említik, majd 1229-ben egy oklevélen már Ekly néven szerepel. Temploma 1397-ben épült, s túlnyomórészt reformátusok voltak, de az ellenreformáció hatására később nagyrésze rekatolizált. Több katasztrófa is sújtotta a települést: 1763-ban földrengés, 1783-ban és 1789-ben árvíz; 1785-ben, 1786-ban, de a 19. század első felében még négyszer tűzvész pusztított a faluban, ekkoriban mindössze valamivel több mint 800 lakosa volt. Ezen csapások közepette 1776 őszén született meg Vajda Julianna.
Fényes Elek a következőképpen ír a községről: „Ekel, magyar falu Komárom vármegyében, a hajdani Andrásháza helységgel összeolvadván, fekszik a Csalóközben, Olcsa, Megyeres, Fel-Aranyos puszta, Keszi, Szántó, Róczháza közt, Komáromhoz 2 mfd. távolságra. Határa 6935 hold, mellynek harmada szántóföld, harmada kaszálló, harmada legelő, de van 20 holdnyi szőleje, melly 4–500 akó eltartható jó zamatú bort és gyümölcsöt terem. Földje csak kis részben homokos és szíkes, nagyobb részt minden gabonanemet bőven megtermő fekete agyag. Legelőjén sok mocsáros és lapályos hely van. Népessége 798 lélek, kik közt 418 reform., 355 r. k., 5 zsidó, 92 nemes család fő. Mind a reformátusok, mind a katholikusok saját anyatemplomot és iskolát bírnak. A reformátusok papja jelenleg a többször koszorúzott magyar academiai rendes tag Hetényi János. Bírják: Milkovics, Zámory, Csorba, Pázmány, Csontos, Csepy, Gerdenics, Nagy, Szigethy, Sárközy, Hollósy, Domonkos, Lély, Somody, Kovácsi, Bese, Baranyai, Ghyczy, Hetényi nemes családok."
Ekel református temploma az 1800 évek elején épült, berendezéséhez tartozik egy reneszánsz kehely (1618) és egy ónkancsó (1718). A Szent Ágoston tiszteletére szentelt római katolikus templom 1816-ban épült klasszicista stílusban egy régebbi román kori helyére. A 19. század második felében kolerajárvány pusztított itt, s 1910-ben túlnyomórészt 1300 magyar lakost jegyeznek, húsz évvel később ez a szám több mint ötszázzal emelkedett. 1965-ben a községet újabb nagy árvíz sújtotta, mely a falu egyharmadát elpusztította, s újra kellett építeni, s ezáltal megváltozott az arculata is.




A 80-as évek elején építettek a helyi lakosok társadalmi munkával a nagy kultúrotthont, mely a 90-es évek végén a Lilla Kultúrház nevet kapta, akkoriban itt még működött a Lilla Néptánccsoport is. Ma már mindez sajnos a múlt, pedig ezt a szép Lilla-kultuszt önkormányzati szinten is éredemes lenne tovább ápolni. A község területén a 2000-es évek elején kezdték el nagy mértékben az új bérházak építését. S öt évvel ezelőtt átépítették a kultúrházat is, s megváltozott az épület funkciója is, ráépítettek arra is egy bérlakás szintet, magában az épületben pedig csak egy nagyobb kultúrhelyiség kapott helyet, s üzletet és postát nyitottak benne. Korrábban itt működött a  könyvtár is, ami szintén Lilla nevét viselte, ma az iskola területén nyitották meg, s más nevet kapott. Akkoriban a könyvtárban működött egy Lilla emléksarok, fényképekkel, könnyvekkel, de az átépítést követően ezt már nem rendezték vissza.
A községben már egy igazgatás alatt működik a magyar nyelvű óvoda és alapiskola, melyet kb. 220 gyermek látogat. Az intézmény 2003 -ban felvette Hetényi János nevét. Hetényi János református lelkész, filozófus író, az MTA tagja volt, s Ekelen született 1786. július 26-án, miután a tanulmányait elvégezte visszatért szülőfalujába, s ott alkotott. Reformpedagógiával is foglalkozott, ami a korát meghaladta. 1997-tól minden évben megrendezik tiszteletére a Tudós Hetényi János-napokat, emlékoszlopát 1912-ben emelték, szobra az alapiskola udvarán áll. Ekelnek Hetényi Jánoson és Lillán kívül több híres szülötte is van: itt született 1871. április 6-án Erdőssy Béla festő és grafikusművész, Lotz Károly tanítványa, a Képzőművészeti Főiskola tanára; 1798-ban Vargha János földmérő, a magyarországi folyók vízszabályozásának főmérnöke. Itt tevékenykedett papként Száki János református lelkész, aki az ellenreformáció áldozatává vált, s eretnekségért Komáromban megégettek; itt született 1849-ben Csorba Csaba ügyvéd, lapszerkesztő, Táncsics Mihály veje; de 1917. március 30-án itt látta meg a napvilágot Komjáthy István író, műfordító is, róla nevezték el az új épületbe került kb. hatezer könyvállományú könyvtárat.
A faluban fennmaradt néhány nádfedeles, nyeregtetős vályogház a 19. századból, valamint az Erdélyi-család neoklasszicista kúriája. A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban újították fel, a községi hivatal kapott ott helyet. A község emlékművei közé tartozik az említetteken kívül az 1979-ben állított az 1965-ös árvíz és a falu első említésének 750. évfordulójának emlékműve, az 1998-ban állított az 1848-as forradalom és szabadságharc gránit emlékműve, melynél március 15-én a Csemadok Alapszervezete rendezi a megemlékezéseket, továbbá a 2003-ban emelt a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójára tiszteletére állított emlékkopjafa. Bazsarózsa néven működik a faluban énekkar, s részt vesznek a megemlékezéseken, de a környék ünnepségeire szívesen eljárnak fellépni. A helyi Csemadok alelnöke, Lengyel Mária igyekszik a fiatalokat összefogni.
A 2001-es népszámlás adatai szerint  a községnek 1461 lakosa volt, ebből 1295 (88,6%) magyar, 152 (10,4%) pedig szlovák nemzetiségű volt, a község szlovák lakossága főként a falutól északra fekvő Štúrová kolónián lakik. Vallási szempontból 827 római katolikus, 434 református és 26 evangélikus vallású lakosa volt. Ekel legjelentősebb vállalata a fafeldolgozó üzem. A községben varroda, tésztagyár, cipőkészítő és koszorúkészítő vállalkozás is működik. A kataszterébe tartozó földeken három mezőgazdasági cég gazdálkodik. Az egykori állami gazdaság telephelye ma romos állapotban van. A faluból nem olyan rég még Győrbe, Tatabányára jártak buszokkal dolgozni, ma már ez nem jellemző. Mint mindenhol, itt is a falu kulturális életére a gazdasági nehézségek rányomják a bélyegüket, a Csemadok pedig értelemszerűen, mivel a község költségvetéssel rendelkezik a kulturális programok szervezésére, nem vállalhatja azt fel teljes egészében. De amint Vass Laura, a helyi Csemadok elnöke a Szózatnak elmondta a Lilla-kultusz terén mindenképpen igyekeznek lendíteni.

Összeállította: Homoly E.
A szerző felvételei








szozattv


szozat a tiszta hang Sepsikorospatak Gardonyi meghivo Határterületen szolgálnak 2017. 07. 28-29. SZENT LÁSZLÓ arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo