Berda József: Szilveszteri hajnal
ez a gőzölgő palánk! Nem didereg most ő sem,
néki is jutott egy kevés a meleg italokból ebben
a csikorgó hidegben, s a járdának sincs oka
a panaszkodásra. Mily megható, Istenem, mily
ritkán emberi ez a reggel! Nézz széjjel, s láthatod:
senki se volt fukar ma. Még az éhes kóbor kutyáknak is
jutott a bő eleségből! Bizony, elhiheted: ilyenkor
jó az ember, csak akkor, ha kivetkezik nagyképű
szokásaiból, s számot vet magával: mennyire
Isten kedvire való dolgot mível, ha egy évben
csak egyszer is elfeledkezik magáról.