Füzesi Magda: Más-kor Ne hagyj magamra, Istenem,szeress, mint harmatcsepp a rózsát, feltépték elgennyedt sebem,bíbor vetésem letarolták.Fekete tájban jár az éjszaka,egymást zabálják fenn a csillagok.Fekete tájban jár az éjszaka,hazátlanok közt hontalan vagyok.