Jóna Dávid - Szentjánosi Csaba - Gazduram- 2014. március

Ahogy süt a nap, a betűk már a lélek-árnyékai,
hívjuk kedves olvasóinkat a szabadba, ahol
idegenvezetőink a versek lesznek...

Gazduram
 
fáradt vagyok, de nem vagyok álmos,
mögöttem az éjfél,
becsukja szemét a város,
olyan jó, hogy elkísértél…
 
egy beton-kalap karimáján állunk
a megérkezettek mosolyával
mártózunk a holdezüst csendben,
isteni szilánkok  az üvegcserepedben
 
a szív megszelídíti a bordát
bizarr képzelet: fényesre simogatott a korlát,
verseim, ez ma már csak pár adat,
mielőtt jöttél, éveken át vártalak.
 
nincs kérdésem, nincs válaszom,
már nem idézlek, hisz itt vagy,
mint  lékben a kásás dermedt víz
csendem a csendedben megfagy.

Jóna Dávid 2014.01.30.
 
Gazduram--
Andira várva írtam ma:
 
Lehúztam a redőnyt, sötétedik,
jön az este,
a nap óráit veti le,
szerelemre kész idő-teste.
 
Te még botladozol a városban,
vágyaiddal édesgeted magad,
a végtelen kapujából,
egy kíváncsi felhő eléd szalad.
 
Kinyitottam az ablakot, már
belélegezlek Téged,
minden mozdulatom,
ölelésre kész részed.
 
Felkapcsoltam minden villanyt,
lásd, vár otthonod,
megropogtathasd majd ujjaid,
ahogy cipődet ledobod.
 
A könyvek papírmadarai is
rászálltak az asztalra, ágyra,
árnyékod- a fény kezében
karmesterpálca.
 
Szentjánosi Csaba
2014.01.30.

 
Gazduram
 
„árnyékod a fény kezében karmesterpálca”
- látom amit láttatsz, semmi álca,
talán legjobban ezt szeretem,
szavaid ölelik kedvesed, poétikus szerelem…
 
közben mi is összebújunk
előttünk a korcsolya-tetovált vitrin a tó
a hegy kelyhében fagyott jég,
bólogat a fenyő, mint egy harangozó.
 
nálatok felkapcsolódik a villany,
fény-ünnep: várod,
szíved és ablakod egyszerre kitárod,
megfogod a karját, ahogy lerúgja a cipőjét,
arca átszellemült, csípője ringó,
egy elvarázsolt előszobai flamingó.

Jóna Dávid 2014.01.30.

 
Gazduram...akkor én is folytatva--
 
"egy elvarázsolt előszobai flamingó."
kedvesed öle, neked is: bársonyhintó?
ahogy, mint a repülők, húzzák
lelkünk-egén fényüket,
várakozásunk-hieroglifái, előttük
mennyi megfejtett üzenet,
 
ahogy meztelen formáikat, ruháik
indigói másolják sorban,
arcom kosarában, mekkora
gyümölcs-mosolyt hoztam,
 
így vagyunk Gazduram, mint két
hímapostol, költőfenegyerek,
ahogy a tavasz a virágokat,
úgy szórjuk rájuk a rímeket,
 
mert egy férfi, a bezárt pillanat előtt is,
fogát összeszorítva végtelenül szeret,
 
ráborul kedvese kormány-vállára,
mikor egy életet levezet....
 
Szentjánosi Csaba
2014.01.30.

 
Gazduram
 
írok az életnek egy védőbeszédet,
benne az isteni tehetetlenséget,
- mint nőm térdeit - ölelem át,
suttogom kényelmének kényszerzubbonyát
 
vérem szalad, s a vágy hajába túr,
csuklót fog a trubadúr
és szembe-száll, avagy kisétál a tatra,
nem kell megijedni, csak egy pillanatra…
 
a koszlott gyár falán kint maradt plakát
bíztat, hogy majd egyszer,
ma már nem a fegyver a divat: a türelmes vegyszer,
a vétek kedvetlen, engesztelhetetlen és mohó
csomagolt csalétek, mit gyárt sok fifikás kohó.
 
zsebétől nyúlik a kabátom
gúny-a lényeg, a fűszere gyógyszer – kiváltom,
a napi csempészárú azúrkék, vibrál
vascsizmája a boka felett vág,
csillogó-villogó fény-szarkofág – nem a  barátom.
 
közben kereslek, talállak…
mint matróz a pipáját, kezed, csak dolog mentén eresztem,
a csókod feltölt, megtart,
szomjam varázsigéit mágnes-mezőn kelesztem,
s begyűjtelek, mint méhész a mézet
ennyivel tartozom, hogy
írok az életnek egy védőbeszédet.

Jóna Dávid 2014.02.05
 
 
Gazduram,
kedveseinknél maradva...
 
Andi hazajött, én, mint az óra,
mutató-bajuszommal vártam őt,
hogy ne menekülhessen, 10-ujjam-
köré láthatatlan hálót szőtt.
 
Ahogy belépett, levetette kabátját:
a hideget,
amiről fénylő gombja a Nap,
hegyek mögé leesett.
 
Én most Gazduram- verset írok,
Ő kint ül a TV-előtt, talán elaludt,
asztali lámpámon bogár mászik,
olyan, mint egy leszakadt viadukt.
 
A kád is üres még,de vízejtőernyőn
ereszkednek bele a vízcseppek,
a remény olyan, mint az ahogy,
a repülőgépről most nekünk integetnek....?
 
Szentjánosi Csaba
2014.02.10.

 
Gazduram
 
Csaba, van Istennek ízlése?
úgy képzelem, hogy van humora, az lehet?
és olvas esténként mondd,
s ha olvas, akkor mit vajon, mit szeret?
 
tengerpartot szereti vagy a hegyeket,
a bort, vagy a sört, ha plzeni?
szereti a szép nőt, az igazán szépet,
ez ördögi vagy isteni?
 
és a filmet, a festészetet, a zenét inkább
mondd barátom, hogy képzeled,
ha elhívnád, hogy figyeljen rád,
mondd, tényleg beszélgetne Veled?
 
Csaba, itt a földön a sok isteni dolog
túl szellemen, lelken és testen,
mondd tetszik neki mindez a világszép Budapesten,
s mit szól, amikor lát jézusos pólót, jézusos inget?
S ha mindez tetszik neki, barátom,
akkor miért hagyott el minket?

Jóna Dávid 2014.02.19.


Gazduram
 
(hálás vagyok versedért...)
 
Igen, barátom, Isten ilyen,
ne keresd, hisz leírtad,
igazi humora, hogy veled íratja le,
amit általad kimondhat.
 
Közelebb van hozzád, mint
versedben a gondolat,
szereti kérdéseidet, mert
bennük, érted jót mulat.
 
Én nem ismerem, Te se ismered-
mert mindketten ismerjük,
Ő aki szívünkkel koccint, mielőtt
a pilsenit lenyeljük.
 
Barátom, versed nem róla szól,
hanem rólad,
így fizetjük meg szavainkkal
csöndadónkat.
 
Ha egyszer, ha egyszer Istenről,
Jézusról szólna valami,
saját szívverésünkben megtudnánk
őket hallani,
 
Ő Budapesttel (is) akar értünk vallani!
 
Szentjánosi Csaba
2014.02.19.

szozattv


szozat a tiszta hang attila LSApokabacsi attilaprokopp Mátyás király szine 2019. 01. 26. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK plakát 02 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf