Fáy Ferenc: Gallyazó

Minden kegyelmet latba vetve,
e tűz-ette, szél szaggatott,
kegyetlen nyárban (rád szabott
rongyaidat se rejtegetve)
állj meg egy percnyi lélegzetre
már börtönöddé szoktatott,
egy helyben álló toporgásod
soha sehova nem vivő
kis őrhelyén, te nem virágzó,
árnyékod árnyékában fázó
koldus-se-becsülte szegény.
 
Állj meg gyökeredig repedt,
villám-hasított életed
üszök-sebében, mely fölött
Isten már markába köpött
s kegyelme fejsze-fénye ül
 napjaid gallyai körül.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf