Agyagfalvi Hegyi István: A kard, vagy az ásó!

Már nincs mit várni!
És választás sincs, csupán e kettő:
a kard, vagy az ásó!
Ez a jövendő!
Kínok lángjában elhamvadta múlt,
most füstöl a jelen:
az életed, az életem!
Máglyára hordta, – mint friss, leveles ágat –
a gyermekmosolyt s ártatlan, szűzi lelkek
ezernyi álmát kegyetlen idegen kéz,
a rontást, dúlást sóvárgó…
Már nincs mit várni:
a kard, vagy az ásó!

A kard!… igen, a kard!
Rozsda, vagy szégyenpír borítja,
vagy mindkettő! Csorbult az éle,
hegye törött, de kard ez mégis
s át lehet döfni véle
egypár pribék szívét, hogy szolgáljon
a magyarnak, majd a másvilágon!
Egy hitvány vasdarab csak,
de úrrá tehet minket s halálunk
óráján félistenekké válunk,
mikor a gyűlölt koponyára vágunk
mely a hazug mappákra hajlott,
hogy kiagyalja a magyar pokolt!

A kard!… igen, a kard!
Csak kéz legyen, mely tartsa és fellendítse
isteni ívbe,
hogy víjjogva lecsapjon, mint a sas!
Ó kard, te csúnya, görbe vas,
szebb vagy te, mint az asszony
aranyhaja, mint rózsás lánykacsó,
szebb, mint a mátkacsók,
szebb, mint a legszebb költemény,
mert te vagy – a remény!
Te vagy a mentőöv a tengerárba,
sivatagban a korty víz és a pálma,
te vagy a nap, az égen felparázsló!…
Már nincs mit várni:
a kard, vagy az ásó!
Mert lehet: semmise vagy te kard!
Lehet, hogy elernyedt kezünket
se tudod már megvillanyozni,
hogy görcsberántva téged megragadjon!
Lehet, hogy nem vagy csodaszer,
a múltból jövő varázsló,
s akkor… akkor hadd jöjjön az ásó!

Jöjjön s temessen el minden reményt
jó mélyre, mélyre,
hogy ne maradjon élve
s ne mérgezze már a lelkeket!
És, mint hitvány felcser
pár perces életrángatózást
ne csúfoljon a szívbe!
Jöjjön az ásó, jöjjön s temessen el
múltat, emléket, édesanyánk csókját,
temesse el a sírt, hol egy virágszál
sohase hullhat apánk hűlt szívére!
Temesse el a szülőházat, a kertet,
temesse el az elnémult harangot,
mely gyakran kondul könnyes álmainkban!
A magyar szót, imát, mit holtra vertek
ezerévünkön taposó bitangok!
…És temessen el minket is, utolsónak
jó mélyre, mélyre,
hogy ne szaglásszon utánunk a holnap
s hiénalába elő ne kaparjon!
Hullánkat ne lássa a bámuló nap,
annyi magyar dicsőséget sugárzó…

Már nincs mit várni:
a kard, vagy az ásó!

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf