Szalma Réka: Vonalak közt
Kínszalagon megy, éltet még a blues.
Egy hideg vászon táncolón válladba kap.
A vázlatok szerinti kéz egy bálba húz.
Kiszíneznek, mögötted a vakhatár.
Vonalak közt lépkedsz vascipőben.
S ha rád maradt belőlem egy lakáj,
benne élhetsz, tested megpihenhet.
Arcodba kapaszkodnak, visszakérnéd.
Felbőgsz mint vászonbeli vasszobor,
s rád visszafestik rozsdás gondjaid...
Felnevetnél, de portréd rád hajol.
