Omar Khajjám: A misztikus bor



Mindig csak, mindig örök szócsaták?
Miért nyújtani a meddő vitát?
Miért akarsz ízes szőllő helyett
levegő-fürtöt vagy fosztott csutát?

Bölcs tobzódás szökött szívembe; lásd:
új asszony hoz házamba új varázst;
a vén, meddő Észt elhagytam, hogy a
Szőllő Lányával kössek ura nászt.

Mert kutattam, mi a Föl, mi a Le,
néztem, a Van nincs-e, a Nincs van-e,
vitt mérce, szám, ész, s nem volt semmi más
oly mély s igaz, mint kupám feneke.

»Sokat számoltál s így lett végre jobb
naptárad, éved?« – kérdik. – Ah, dehogy!
Csak töröltem a meg nem született
Holnapot és a halott Tegnapot!

Csók, bor és mámor: miben oda tér,
ahol minden kezdődik s véget ér;
igyál! igyál! – holnap holt ajkad
a föld alól kupát hiába kér!

A korcsmában ültem busongva, hol
hűs esthomály borongott, amikor
egy fényes Angyal szállt be, korsaját
felém nyújtva: »Igyál!« – S ez volt a Bor.

A Bor, a fő-fő Ész, mely a sivár-
agyú hetvenkét bölccsel szembeszáll;
a nagy Bűvész, ki életünk kopott
ólmából színaranyat kalapál;

a nagy Mahmud, aki a rémteli
kínok csomóit mind kettészeli,
s a gond sötét gyászruháit bűvös
forgószél-kardja játszva szétveri.

Fentről jött, hogy vidítsa életünk;
mért gyalázod a Bort, az égi Bűnt?
Ha áldás: mért ne innók, míg lehet?
S ha átok: mondd, ki adta őt nekünk?!

Elátkozott a balzsamos gyönyört,
remélve balgán, hogy agyongyötört
éltem után szentebb bor tölti meg
kupám, ha már a porban összetört?!

Jöjj! ne hallgasd, mit hazudik a bölcs!
Az Élet elfut, rá reményt ne költs!
Csak egy biztos: elhervad a virág,
csak egy biztos: lehull az ért gyümölcs!


(55-65. rubáji(versszak) a Kubáiját című verséből, fordította Szabó Lőrinc)

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf