Bartalis János: Krisztus, Krisztus...

Krisztus, Krisztus! Úgy kiáltok feléd, mint kétségbeesett.
Lázbameredt szemekkel, önkívületben, utánad
Kaparászok a Mindenségben.
Ki van más?! Ki van más?!
Mindenki elsikkad. Lesiklik a tekintet, elfárad, elvesz.
Csak Te élsz, elterülsz a Mindenségben, minden atomját
kitöltöd: Krisztus! Krisztus!
Ez az igazi nyomorúság fáklyafényezése.
Sötét, kilátástalan ugarok elfeküsznek a soha meg nem
művelés bizonytalanságába.
Nehéz, letargiás álom fekszik a szívünkre. Belep, elfojt,
mint a lepra, elpusztít, mint a méreg.
Belebámulok a lámpafényébe. Úgy fáj a beszéd.
Apró kis mérgezett nyilacskák a betűk. Eszik a szív
húsát, mint a lárvák a holttestet. Felemésztik
magukban, mint a giliszta.


Magamba fordulok az éjszakában mélyen. Fekete
szerencsétlenségek halála áldoz. Mély tragédiák
örvénye kísért.


Fáradt a derekam az üléstől. Úgy fénylik életem,
sötét-komoran, mint egy gyászszalag a fejfáról:
messzire leng az éjszakában.
Úgy kínzom magam e sötét labirintban és nincsen
Theseusz királyfi fonala.
Fáklyát szeretnék tartani az emberi nyomorúságok
szakadékai fölé, de nincs elég erőm.


Elhagyott, meggyávult legszebb erőm, nincsen babonás
holtszemem.


Mikor leszek újra régi-erős?!



/Július 25/


szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf