Szentimrei Jenő: Erdélyi költő nemzeti dala 1928-ban

Csak én nem daloltam még néktek
a honfibút, mely keblem emészti.
Elszálltam felette s a múló
pillanatok felett. Csak az árnyékom,
csak a szárnyaim árnyéka súrolta
alácsüggedt fejeteket néha.
Elszálltam fölötte s múló pillanatok felett,
míg ti jártátok a kőből épített
templomokat és javasasszonyokat, jósoltattatok
magatoknak spiritisztákkal, távirati irodákkal
és táltos újdondászokkal,
vártátok a megváltás csodáját még ma, de
legkésőbb holnap, mialatt
gondosan konzerváltátok nemzeti értékeinket.


S mindezeken túl mit cselekedtetek?


Kimondtatok egy szót, bár egy szárnyas tiszta szót,
mely nekivágjon a villámokkal vemhes
fellegeknek szabadon, mint a sasmadár?
Kőtemplomok építése kolduljátok a pénzt, hogy
új hajléka legyen régi imáitoknak.
De ki áll fel az új szószékre: jöjjetek feleim,
mondjunk új imát, ne szaporázzuk
tovább lélek nélkül a régit, mely íme
idejuttatott minket.
Keressük meg szívünkben a kimondásra várakozó
fiatal igéket,
szökjenek új hajtások a régi tölgy törzsökén.
Mert bizony mondom, eltörpül a nyesett fa s nem ad
nyugtató árnyékot fiainknak,
nem lesz sodra
a víznek, mely lapályok sekély
tócsáiból szivárog tova.
Nem lesz termése a csóknak, ha tekintettel van
megromlott gazdasági viszonyainkra és nem lesz
kenyér a kenyerünk, ha tíz éve
dohosodó vetőmaggal kísérletezünk
új tavaszok jöttén.


Én tudom, elvárnátok, daloljam én is
a honfibút a csüggedt szíveknek,
vádoljam régi dicsőségünk, mely újra
késik az éji homályban. Bujtassam áttetsző
szófátylak mögé a tehetetlen fogvicsorítást,
hogy dagadó mellel mutassatok rám:
Ez aztán költő! Ez nem fél ám a szigurancától!


Én ehelyett
porbavert népek alázatával meghajtom a fejem.
Eldobtam a metaforákat, allegóriákat,
el a hasonlatok olcsó
selyemharisnya-sejtetéseit.
Az új szót keresem!
Új szót, porban és csillagok között!
Az új szót keresem, a rákos beteg
rádiumként sugárzó gyógyszerét.
Az új magyar szót, pallosnál élesebbet, fegyvernél
biztosabbat, imánál áhítatosabbat és írott
törvényeknél hatalmasabbat.
Az új magyar szót, mely nem lesz olyan
gyámoltalan, hogy visszasírja a régit,
de túlkiált vágyakon, álmokon, új jövőbe,
hol szűzen táncol, szűz rétek szőnyegén
a szűz Valóság!


A többéletet énekelem, árva nemzetem néked,
eljövendő, erős nemzedékek nemzeti dalát!
Isten áldd meg a teremtett világot,
hogy áldott legyen benne a magyar! 

szozattv


szozat a tiszta hang
  2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 2023.06.10.11.XVI.Szent_Korona_Konferencia03 Családom bhi 2023október 31 Históriás szabadegyetem 2023 06 02 2023. 02. 25. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK03istenszülőMeghívó két oldalonszekelyfold-november Szaszregen-december2022 pusztaszabolcs-1Meghivo Orosz Ors Szoborsors aink c könyv bemutatójára Gyóni_kötet Patriotak-Kronikaja-4.1 
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf