Sinka István: Nyári felhők alatt
nagyon nagy csend legyen,
ha Sinka Katica
e felhők alatt megyen.
Mert amíg ő halad,
a nyárban álom nő
és álom lesz a csend
és álom lesz az idő.
Katica is álom lesz,
fut a felhők alól
s szemében a magyar nyár
világtalan dalol.
Más zaj nincsen is itt,
az utak feküsznek kinn –
s az utak mellett örök,
örök a kankalin…
A menny a földig ér
a felhők tűnnek tova –
…Az álom és a csend
el nem múlik soha.
