Döbrentei Kornél: Szendrey Júlia úrasszony naplójából

Nem volt rettenthetetlen, halni kész gigász,
aki fölénnyel Istent, királyt leigáz,
félte a kardot, hányszor láttam éjente
a rideg pengével riadtan néz szembe,
de imádta, a bugylibicska hogy csukkan,
amit apja vette néki egy régi búcsúban,
szalonnához szerette a lilahagymát,
gyűlölte, ha bor mellett egyedül hagyták,
és amikor nótás, dúlós kedve támadt,
dévajkodva rágicsálta lábikrámat:
a szabadság ingerkedett véle, ha két
mellem közé túrta delejes üstökét,
s ama történelemkönyv fenekem alatt
lett szerelemfényűvé csiszált magaslat,
akkor nem bánta, hová siet a kis Túr
és mily sorsra szánatott Lamberg és Latour,
majd eltűnt napokra, megjött, aludt, horkolt,
olykor ocsmány, idegen-nőstény szaga volt,
másnaposan húslevest falt, pikáns zellert,
s mi tagadás, néha jóízűen elvert,
tiszta ingén pörkölt-szafttal ejtett sebet,
s nem képzelt helyébe kozák pika-hegyet,
lobogott, csak akkor adta fel a reményt,
ha nem mostam el rögvest a koszos edényt,
vagy hallgatta, Don Quijotei hősjelölt,
hogy zeng a borbélytányér a műhely előtt,
majd újra bennem volt, duzzadón, szilajon,
léte asszonyérlelő, buja fájdalom,
s míg gyarló teste testembe viharzott tá,
istenek sajátították ki homlokát.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf