Czipott György: Fedélköz

tudtad, itt hajózunk
e cakkos délkörön.
hová tűnt belőled,
matróz, megélt öröm?
sorsod, mint vitorlát,
jó szélnek adtad át,
fény és a mély feszít
köréd házat, hazát,
emlékbe veszett rég,
vihar szabdalta part.
gazdagságod magad.
semmid, mit más akart.
belédkövült minden.
birtokod a semmi.
rettegted, hogy így lesz,
tanulsz felnőtt lenni,
éjed csillagai
szélben pillangnak el.
gyöngyhabokba fúló
csönd üvölt, nem felel
dobbanások közén
dal, szívedben szilánk.
minden bukott angyal
szárnyát teríti ránk.
időtlen hajózunk
e hitvány délkörön –
matróz, részegen még
miénk megélt öröm…
szakadjon vitorla!
parttól partig a szél,
móringkötélről csak
hazug sirály beszél.