Sértő Kálmán: Kosztolányi hagyatéka

Kosztolányi Dezső
Meghívott ebédre,
Míg szép szemeivel
A világot nézte.
„Be kár, Kosztolányi,
Drága Kosztolányi,
Hogy ma már nem tudunk
Verset citálni…”

„Asztalhoz ültettél,
Panaszkodó gyermek,
Egymásra nézett két
Panaszkodó gyermek,
Elmondtam egy verset,
Jól emlékszem, sírtam,
Megtetszettem Néked,
Örültél, hogy sírtam…”

Hagyatékot hagytál,
Hogy: „Nem szégyen sírni,
Zokogni dicsőség,
Csak nehéz kibírni.”
Testedet azóta
Fészekbe temették,
Nagy koponyádat a
Porba merítették…

Bársonyhajad nem nől,
Árnyszemed lezárult,
Félelmed, Veled múlt
Hogy sírod bezárult.
Csillag vagy az égen,
Fölfelé hullt hárfa,
Ezüstös zenéknek
Aranyos királya…

          Aranykenyér, 1939

szozattv


szozat a tiszta hang drvargatibor drvargaeger l dinnyes NÉE Program 2019 2019tavaszESZTERGOM Mátyás király szine 2019. 01. 26. SZENT KORONA DÉLUTÁNOK plakát 02 versmaraton jankocsm Patriotak Kronikaja 3.3
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf