Oravecz Diána: Felhőbe az eszemet



Fene se tudja már, mikor hagytam el az eszemet
Még figyelmeztetnie sem volt ideje szegénynek,
Szegényes sekélyes téblábolós életek,
Formátlan felhőpelyhek, gyengécske napfénnyel.
Nehezen feltörni készülő nevetés,
gödröcskék a szám szélén, félénk és bátortalan.
Valahol két mosoly közt hagyhattam el,
a gödröcske mélyén az áldott jó eszemet.
Jónak lenni alázat, de inkább nevetségessé,
kiszolgáltatottá válni önmagunk szeszélyének,
egy leheletnyi önfeladás, béna ábrándozás.
Formátlan felhőimbe képzelt mókás figurák,
és sápadt fényű Nap, talán mindez én vagyok,
kicsit emberi a próbálkozás, a vágyakozás,
valakivé válni, egy példaképpé, ki egykoron meghatott.
De tulajdonképpen én ezt nem akarom,
akaratom mindezek ellen szól, mert feslett jóság,
mit veszettül akartam, csak kreált hazugság.
Nem lehetek önmagam bohóca pár elvetett alamizsnáért,
hogy kedveljenek, akarjanak, szívleljenek.
Ha felhő leszek, inkább esőt hozok, mint figurát,
többre visz a bús igazság, mint egy víg hazugság.


/2010. február 2/

szozattv


szozat a tiszta hang 2019 10 20 Ertektar Budapesti Székely Kör   2019. október 16. Takaró Mihály 1 elatkozottkoztarsasag nyiro plakat újpogányság szalonna alap 1 rakkonf1022 szept 9 15 ig nfz szept25 bartok 1080x636px slider jegy hu sinka plak Meghívó 2019. szeptember 20 konferencia 20190921 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf