Bittner Lajos: A felleg

Fehér felleg vagyok,

A nap hívott elő

A rút mocsárból,

Friss széllel vágtatok,

A szívem könnyező

Tavaszi zápor.

Világom más világ,

Messzire látok én,

Túl minden bércen

S a tiszta hóvirág

A havasok gyepén:

Húgom, testvérem.

Gyolcs lelkem törli meg

A bágyadt csillagot

S a méla holdat.

Pamatom úgy libeg,

Akár egy égre rótt,

Szétzilált mondat.

De ha elolvasod

Mit a szél titka sző,

Víg leszel s bátor;

Veled így egy vagyok

S a szívem napverő,

Tavaszi mámor!