Döbrentei Kornél: Nyár Nakonxipánban

 


Ahogy vékonyodik a jövendőnk,
úgy növekszik rajtunk a háj.


Temetőkön felhízlalt ország! –


Nakonxipánban most erjed a nyár,
s a körtepálinka úgy virraszt
bennem, mint a halottaknapi
gyertya, lassúdad kormolással
emészt el, ó, hogy hittem valaha:
az Isten összes hajnalának fejem
a választott akol,
    a fű zöld
irgalmába lassan alámerül
egy rigótetem, száműzött angyal
bitangol a szarkalábban s mélyen
begubózva az olajfalombba
valaki szomorú szelleme a
szívemig sajog, hallom, felettem
a tankágyúk csövében szűköl az
ítéletelőtti csönd, pórusaimból
ég felé párolog a félelem,
s bűzhödő köddel fátyolozza el
a gennyedő Napot,
         s mint a Bárány
a hétpecsétes jövőt, feltörném
testemet, a póri titkot, de nincs
búshűségű komondorom, aki
szellőilledelemmel nyalogatván
lecsitítaná átvágott ütőerem.


Ó, duplafanakű a Semmi-;


kinyitom az egyiket, benne
hemzsegő zöldtetvekből szőtt hazányi
szemfödél,
      kinyitom a másikat,


benne mámorosan maguk alá
piszkító szuroktetvek, s a
mindenséget elborító sötét
ragacsban a Föld forgása megáll.


Belevicsorítok a bodzavirág
barbár szagába és az élet
rámzuhan, mint a vadbefogó-háló.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf