Czigány György: Glosszák régi énekhez




Foszforszagú éjben Kisjézus szunnyad szénán.
Megnyílt a mély: voníts szökőkút, csönd-szirénám!
Hatalmas volt a háztetőn kuporgó angyal.
Gödör a ház helyén: ki csókol bomlott aggyal?

   ezt az országot józanul kell szeretni
   mint hű kezét favágó apánknak

Fagyban a döglovak testét kell darabolni.
Hajcsat s tükör: benne az ég maroknyi holmi.
Úttestre szállt a gép le: cigánykereket hány.
Hó és kifordult bokával a letepert lány.

   ezt az országot egyszerűen kell szeretni
   mint gyermeket aki vérünkből való

A letaposott sarkú cipők méltósága.
Kopott a kastély és a villamos is sárga.
Rozsdás kis vasdarab a régi Margit-hídból.
A vértanúk szívével vadállat lakik jól.

   ezt az országot szerelmesen kell szeretni
   mint a forró földeken kapáló lányokat

Vacak füttyszó emel: fölszállsz az omnibuszra?
Csontocska-lány: akár saját ölébe csúszna.
Olajfák alatt a Vérmezőn napozószék.
Kórházi ágy zenél magában, hátha szólsz még.

   ezt az országot megsiratva kell szeretni
   mint a tarka temetőt mely anyánkból virágzik

Kívüle hamis napsütést becéz a kárpit.
Holt nélküle, szólj angyalok nyelvén akármit.
Végleg itthon az van itt, ki gyermeket gyászol.
Itt kell majd elköszönni a petúniáktól.

   ezt az országot leborulva kell szeretni
   mint suttogó párunk könnyeit melyekkel eltemet

Elmúltakkal és leendőkkel összezártan.
És követ kőre rakó kéz a kőomlásban.
Ág, oltárnak szentelt csontok fölé hajolva.
Ide volt-szemük virág lengeségét hordja.

szozattv


szozat a tiszta hang 2017. SZENT KORONA KONFERENCIA mod meghivo 2017 dec 16 Kerecsen 17 Kerecseny 17 lelkisegély1 lelkisegély2 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf