Illyés Gyula: A szil s a szél


Rezzent a vén szil: szisszent, jött a szél;
villám rándult, mint megrándult kötél;
egy percnyi csönd. És bömbölő haragra
fakadt a vihar százezer harangja.

Kapkodta fejét a szilfa, az agg,
vallatott rab a pofonok alatt;
ahány karja volt, mind hátracsavarta
a nyár haragba-kékült zivatarja.

Zúzott, tört, csépelt, őrjöngött a szél;
kiszállt a fából végre egy levél,
egy, és csak úgy, ahogy végül kiszáll a
fiai mellől a hajszolt madárka.

Egy levelet, egy sárga levelet,
az öreg szil csak annyit engedett;
azt vitte a szél, azzal írta égig
a maga égigérő gyöngeségeit!

…Elült a szél, s a büszke szil úgy állt:
legyőzte – mindörökre! – a halált.
S hat hét múlva egy őszi szellő szóra
minden levelét önként sárba szórta.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf