Miklós Jutka: A szép jegyese


Engemet eljegyzett a Szép,
Egy nyári hajnalon magának.
Titkos, szomorú menyasszonyának -
Mátka-csókja a homlokomon ég.

Ó be szomorú ez az én mátkaságom.
Fut-fut előlem hűtlen jegyesem,
S én bolygok s lába nyomát keresem
Gyűlölöm és áldom. Átkozom s kívánom.

Csalogat engem az én hűtlen mátkám
A bújósdizó, ifju Szép.
Néha felbukkan, előmbe lép,
Valamelyik útfordulónál várt rám.

Megfüröszt tiszta, ujjongó gyönyörben,
Aztán vígan illan tova.
Akit ő egyszer homlokon csókolt
Átkozhatja, bánhatja sírva:
De hűtlen nem lehet soha.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf