Bíró András: Mert későn jött


Az a gyermek már meg nem születik,
szunnyadva marad benned s bennem.

   Pedig, de sokszor látom!
   ott bujkál kék szemedben,
   hajadban kócolom haját
   s néha szólok is:
   „Ne nyafogj!”
   Néha becézem:
   „Lásd, most szeretlek kisfiam,
   mert apukádnak szót fogadtál.”

   És kézenfogva sétálni viszem.
   Kerek szemével elbámulja
   az utcákat, a házakat,
   a kirakatokat,
   a tovasuhanó autók után
   kapdos tekintetével
   s olykor kérdez is:
   „Ha megnövök, én is olyan erős
   és nagy leszek, amilyen te vagy?”
   Én rábólintok?
   „Úgy lesz kisfiam…”

De, az a gyermek már meg nem születik,
évek kolonca tartja fogva,
s ő a mi kurta létünknek foglya,
kerek kék szeme bennünk marad,
velünk száll sírba az a gyermek,
kinek sosem volt kezdete,
elvették jogát, hogy éljen,
elette testét az idő.

Az a gyermek már meg nem születik,
lassan kihúny a vágyunk,
nem lesz se fiúnk, se lányunk,
mert későn jött találkozásunk.

szozattv


szozat a tiszta hang szentkorona OMLI Meghívó Hazatért liliomok aversereje Horthy szobor avatás arany200 Ordo liturgicus Budapestinensis
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo