Juhász Gyula: Kávéházi bánat




Nem érzitek a kávéházi bút,
Mikor az ívlámpák izzása bágyad
És szürkén ülnek a szegény fiúk
És nem találnak már szapulni tárgyat?
Mikor a fényes selymű asszonyok
Unott arcán a festék hervatag már
S az édes, arany pezsgő elfogyott
S valahol messze már az arany nap jár?
A zene hirtelenül fölsajog
És elhal, mint a fáradt szív verése
És künn a szürkület, a szürke vércse
Már verdesi az izzadt ablakot
S a szivar vége álmosan kihúnyt, -
Nem érzitek a kávéházi bút?

szozattv


szozat a tiszta hang vers2020a A3 wass albert est plakat 2019SZENTKORONA iroszov konyvtar 11 26 attila20191214 23 56 os eganivanpalmeghivo 2019SZENTKORONADELUTANOK újpogányság szalonna alap 1 VIIKerecsen Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf