Tamás Mária: Gyermekváró

1. Könnyek között

Könnyek között nevetek:
csontteknőben kisgyerek.

2. Karácsonyom

Karácsonyom, karácsonyom,
mikor a gyermek születik,
térdig járunk cukros hóban.
Várnom kéne szüretig.

Várnom kéne, nem szabadna,
törzsünk földre nem szakadna,
várnom kéne szüretig,
kér a fiú apja-anyja,
én is leszek fiú anyja,
karácsonyom, karácsonyom,
mikor gyermek születik.

3. Egyet alszunk, kettőt alszunk

Tűzöm, varrom az inget.
Pólyálom terveinket.

Fogy a cérna. Fogy a nap.
Egyet alszunk,
kettőt alszunk -
s égért-földért síró lelke
testemből majd kiszakad.

4. Jelek

Picit pihen. Megint dobog.
Megnyugodom. Megriadok.

Vállalom-e, ha vállalom?
Ki vállalja, ha meghalok?
Miből élünk? És mi végett?
Szülök szörnyet? Szülök épet?

Rúg, válaszol: - Élek! Élek!

5. Fekete lány

Hónapok óta csak hordom, csak hordom a fekete lányt,
esze világra az apja, tűzlobogása enyém,
lelke fehér fán hótakaró, piros a szája, csipkebogyó,
hóra hullt vércsepp, mint Perc - a fogantató.