Földi Pál: Kutyaének
Ma olyan szép hűvös az éjjel,
vau, vau, várnak az utcák,
már fürdik a város a fényes
a vízben a hidak alatt.
Bátran ügessünk, hiszen nem
szűkölnek a villamosok ránk,
a téren elnyúlva alusznak
morognak a lomha buszok.
Álmukba merülve ma jók
az emberek, ők se harapnak,
hosszú fülünk szépen himbálva
kószáljuk a nagy tereket.
Fejünk a fák simogatják,
holdfénybe lebegnek a házak,
csaholunk és fenn a magasban
sokezernyi kiskutya sír.
vau, vau, várnak az utcák,
már fürdik a város a fényes
a vízben a hidak alatt.
Bátran ügessünk, hiszen nem
szűkölnek a villamosok ránk,
a téren elnyúlva alusznak
morognak a lomha buszok.
Álmukba merülve ma jók
az emberek, ők se harapnak,
hosszú fülünk szépen himbálva
kószáljuk a nagy tereket.
Fejünk a fák simogatják,
holdfénybe lebegnek a házak,
csaholunk és fenn a magasban
sokezernyi kiskutya sír.