Finis operis
Nincs már se rózsás kilátásom
se nyitva hagyott ablakom
nincs üdvösségem vidámságom
se estelen se hajnalon
csak lassan hegedő sebem van
és ősz és fölperzselt mező
minden mi fönt volt mostan lent van
mi létezett nem-létező
mibe egykor inkarnálódtam
ma már csak finis operis
kirajzó gondolat ki voltam
gondolattalan lárva lettem
nézem az utat hova visz
előttem alattam felette
se nyitva hagyott ablakom
nincs üdvösségem vidámságom
se estelen se hajnalon
csak lassan hegedő sebem van
és ősz és fölperzselt mező
minden mi fönt volt mostan lent van
mi létezett nem-létező
mibe egykor inkarnálódtam
ma már csak finis operis
kirajzó gondolat ki voltam
gondolattalan lárva lettem
nézem az utat hova visz
előttem alattam felette
Tűz Tamás