Áprily Lajos: Beethoven halála
Lakatos Imrének
Különös fény lobbant az ablakokra,
viharral vemhes, mély felleg-bíbor.
Az asztalon, késő kínálkozással,
bontatlan állt a rajnamenti bor.
Lassult és elakadt az ódon inga.
Az ablakon pattant a jég-serét,
s villám-karmester fenn elindította
a zivatar bőszült orchesterét.
Az óriás felérezett a hangra.
Így rebbent meg, ha dúlt séták után
zengett az égi zongorák haragja:
Ez a nagyobb! Ez a nagyobb titán!
Időt ostromló büszke lázadását
rég rejti majd a némító Titok,
s ez a vetélytárs felleg-zongorákon
titáni kézzel még zenélni fog.
Robbant a menny és lobogott az utca –
sötéten várta túl a néma part.
Karja kinyúlt és elcsukló ököllel
megfenyegette künn a zivatart.