Illyés Gyula: Magyarok, 1944

 1


Fel-alá, mint a halódóban
a rángó görcs, úgy futkosunk,
de sehova se juthatunk
e rángatódzó véres honban.


Fájunk, – de még neki-e vajjon? –
Csak nekünk fáj még, ami fáj!
úgy élünk rajta már, akár
a növő köröm a holt ujjon.


Mi együtt voltunk: az egész
széttört; a sok cserépnyi rész
csillantja magát mind egésznek.


Mert egy nincs (s lesz-e valaha?
ezért van millió haza:
millió pondrójú enyészet!)


2
(Két hét mulva, a hajszoltságban elvesztve és
elfeledve a fent egyszer már megírtakat:)


Amitől féltünk, itt van az idő:
   nincsen magyar.
Komoran kérdi a vén, mire nő
   a fiatal?


Mert élni élhetsz, orvként rejteken,
   de mi öröm?
Úgy élni, nőni, mint holttetemen
   haj és köröm?


Itt a magyar, a véres áldozat,
   itt a sebe –
Seb és vér? Nem volt (hagyd a szavakat!)
   már vére se.


Csak bűze, gennye, szennye, – az folyott,
   folyik a két
folyam dühével, mert sírt sem nyitott
   neki az ég.


Hogy mégis él, hogy hangja, jajja van,
   görcse neki?
Futkosunk, nyögünk, élünk csakugyan
   mi, férgei.


Tudjunk legalább – van rá mód, ha ok –
   eltünni úgy,
ne köpjék ki az embermilliók
   iszonyatuk:


az árokba, hol nemzet hánytorog –
   vagy még magyar?
Bújj, lapulj, halj meg az erdők konok
   vadjaival!


(Nincs befejezve)

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf