Puszta Sándor: Tinódi
őseink korában még a lándzsa
Zrínyiében a vadkan
a tiédben Lantos még a szó
a török korban bátorság és fortély
Berzsenyiében hűség s szemérem
Arany korában még a tisztaság
Adyéban vád és meaculpa
aztán a bujdosás egy-két
hujhujhajrás vágta
ma már nem az ki ül a nyeregben
ki van a súgólyukban
a Hadak Útja sem az a szikrázó szédület
konok dicsőség révület ámok
csak ma tegnap holnap
porosodó akták legyintés
bokáig kötésig nyakig érő sárban
1960.