Tompa László: Halálbamenők üdvözlete

Sipos Domokos emlékének

Bizony mondom, mind hős az, aki itt
Él, s törekedni mer!
Ha ki is kel – : csak kínnal puhított
Rögből kel a siker.

S addig is, mennyi riasztó kudarc, –
Elvérzett, szép merés!
Térdünk rogytán is hányszor fáj belénk,
Hogy még, még mind kevés!

Mert ne feledjük: Erdély földje ez!
Zord, vihardúlta táj!
Itt vágyainkra nem hipp-hoppbatár, –
De vár száz akadály!

S különbség nincs – egy sorsban osztozik
Hívatlan, hivatott!
Sőt, ha különb vagy: korán-hulltodat
Még inkább várhatod!

De mi sorsunkat tudva – : csak megyünk,
Ahogy következünk.
Tán jobb jövőt csíráztat itt ki még
Elvérző életünk! –

/1928/