Szabó László Dezső: A tatárok nyugatról jönnek

A tatárok most nyugatról jönnek,

kísérik őket öklök és könnyek,

módszerük újra az élet-irtás,

eszköze: diktált megszorítás!

Batu kán lelki rokona, a Tőke,

a haszonelv tör, tör előre,

nyila felhőként száll az égen,

hogy lehullva szíveket érjen.

Az önzés fertője virágzik,

a szeretet ma alig látszik,

elvesztjük munkánk, éltető erőnket,

és újabb és újabb keservek jönnek.

Fondorlatos cselekkel élnek,

ha tesszük, amit mond, mindent igérnek,

felemelkedést, jólétet adnak -

közben aljasul torkon ragadnak.

A tatárok most nyugatról jönnek,

kísérik őket öklök és könnyek,

módszerük újra az élet-irtás,

eszköze: diktált megszorítás!

Miért minket gyötörnek kéjjel?

Nézzenek csak nyugaton széjjel,

bőven van romlás, tőke-átok.

Tőlünk csodákat miért vártok,!

Mert példa kell az ős-Molochnak,

lovasai már itt robognak,

ferde szemük kéjesen villog,

ki mást akar, rajta a billog!

Európának van elég mocska,

miért támadnak a magyarokra?

Talán azért, mert máskép látjuk

ezt a nyakatekert világot?

Talán azért mert századok óta

itt a szabadságról szólt a nóta,

barbár, keleti szívünkbe sütve:

a magyar a halálig büszke!

Mi magyarok, meg fogunk állni,

nem fogunk rabszolgává válni,

a tőke foga rajtunk kicsorbul,

még ha a vérünk ki is csordul!

A tatárok most nyugatról jönnek,

kísérik őket öklök és könnyek,

módszerük újra az élet-irtás,

eszköze: diktált megszorítás,

de ha nem ingunk és nem félünk,

nem tudnak majd elbánni vélünk!