Áprily Lajos Merész dolog most stanzában dalolni...


Töredék



  1
Merész dolog ma stanzában dalolni
a nagy, világfájdalmas lord után,
mikor a hős nem hős, mindössze holmi
apró Quijote s nem Harold, Juán,
kit szörnyű spleen sarkantyúz kóborolni,
ki nőt csábít s szeretkezik buján –
Ez nem globetrotter, Ámornál pedig
szegény Istókkal sem mérkőzhetik.


  2
A „hősöm” – Hamlet késő epigonja –
sosem ragadta üstökén a percet.
Regényes álmok lázbeteg bolondja,
akárcsak a szegény reichstadti herceg.
Lelkét egy szó is mélabúba vonja –
Most is, míg tollam gyors iramba’ serceg,
a múltból rámnéz ártataln-fehéren,
mint őse a Lawrence-festette képen.


  3
Mosolya: könny, a gondolatja: álom…
Az én lelkemmel is szörnyen rokon:
egyszerre szállt el rózsaszínű szárnyon
gyermekkora s az én gyermekkorom.
Együtt haladtunk át az ifjúságon, –
míg egy csudás, lázverte pillanatban
Párizsba ment, meghalt s én itt maradtam.


  4
Első barátom és első halottam…
S én dédelgetve keltem most fel őt.
Emlék-fehér arcáról meghatottan
veszem el a felejtés-szemfedőt.
Mióta elváltunk, sokat futottam,
hadd állok meg hát most a múlt előtt.
A régi forrás újra felbuzog –
halkan peregjetek csak, jámbuszok!


  5
Ott jött világra Zsolt, szegény alant,
unalmas kispolgári szürkeségben.
Anyja fölött a május elsuhant
s az apja is már túl az ötven éven.
Az ősz langyos szerelmében fogant
s nem ifjú csókok villámos tüzében.
Habár lángész – Lombroso így tanít –
a fáradt csókból gyakran származik.


  6
(Nem mondom ezzel, hogy Zsoltom genie,
ámbár volt benne néha ritka eszme,
fel-felgyúló sziporka, isteni –
csak el ne húnyna vak homályba veszve! –
De nem tudta lánggá éleszteni
és megrogyott tompán kétségbeesve,
s túlfűtve izzott, mint a téli katlan
és híre helyett kínja halhatatlan.)


  7
Az anyjától érzést kapott örökbe,
az apjától ölő iróniát.
S ha vágya támadt: dalos gyönyörökbe,
melódiás világba szállni át,
fakó színekre törte meg röhögve
a gúny az ihlet tényes sugarát.
Lelkében egyre forrt a küzdelem:
apai gúny s anyai érzelem.


  8
E szörnyűséges ellentét nevelte
s egy vadregényes, ritka környezet.
Ódon várost lát öntudatra kelve
és kék hegyet és újra kék hegyet
(a kék heves lesz majd első szerelme) –
lankás hegyoldal a város felett,
családi ház a vén hegyoldalon,
gyümölcsös, erdő, omló bástyarom.


  9
Pompás helyek játékos kis seregnek,
de ő, szegényke, bús-testvértelen.
– Magány a sorsa egyetlen gyereknek! –
Elnézi hosszan és keservesen:
hogyan labdáznak, lankán hemperegnek,
bujócskát játsznak bástya-réseken,
baglyot riasztva omladó eresznél…
Zsolt csak magányra és magára eszmél.


  10
Az örvényen, amely a hegytetőre
a rozzant lépcsőig kígyózva jut,
apjára várni néha – jó előre –
az utcavégre boldogan lefut.
Csigát keres, leül az utcakőre,
elhallgat egy-egy füttyös kisfiút;
aztán ha jön fáradt lépésű apja,
komolykodó kérdésekkel fogadja.


  11
…Így száll az élet nesztelen magányban.
Az évszakoknak fecskeszárnya van:
Tavasz kis arcát megsimítja lágyan,
a tarka nyár suhan virágosan;
az őszben annyi furcsa kis talány van
s a jégcsapos tél oly vigasztalan;
köd ad ruhát a meztelen vidéknek
s a kis szobába roskad minden élet.


  12
A kisszobában, tűzfényes sarokba
vonulni téli este ó be jó,
ha benn magányos gyertya ég lobogva
s az ablakokra sűrűn hull a hó;
hallgatni anyja lágy ölébe fogva:
hogy szenvedett, dalolt, sírt nagyanyó,
S a mámoros, könnyelmű éjszakák
hogy vitték kora sírba nagyapát.


  13
(Ó, nagyszülők – ti bánatos nagy árnyak –,
kiket nem láttunk test szerint soha;
nem láttuk sújtó öklét nagyapának,
s hogy milyen volt magánya mosolya.
S mégis, ti adtok csókjainkba lázat,
a ti szótok száll ajkunkról tova;
s mi azt mondjuk, meghaltatok, nem éltek:
s ti csókoltok, daloltok és beszéltek.


  14
Zsolt is, szegény, gyötörve kusza vágytól,
döbbenve ismer majd reá: ez ő!
Kit más hazába csábított a távol,
a moldvaparti utcakövező;
a szőke „mester” szép Bohémiából,
a megbánó és újra vétkező.
Kísértetes nagy árnya megjelent
sok vergődéses, lázas éjjelen.) 

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf