Simon István: Ballagó ácsok
Tudtak róluk messze vidékről.
Híres volt a két ács neve.
A kormos bőrű volt a Mészöly,
s a szőke arcú a Fekete.
Együtt ácsolták a tetőket,
hajdan, mint friss mesterlegények,
s megőszültek, elöregedte,
de még így is faragtak, mértek.
Közre kapták a vastag rönköt,
egyik végén Fekete bárdja,
a másikon Mészölyé pöngött,
sujtott a nyögő gerendára.
Fűrész muzsikált, sárgán röppent
térdüknél a fröccsenő forgács.
Naphosszat faragtak, hogy közben
egyet se szólt a két hajlott ács.
Gyalog ballagtak a vidékre,
de egymás mellett nagyon ritkán:
elől az egyik s száz lépésre
a másik, mint szelíd tanítvány.
Telerakták gönccel a kertek
cserebogaras szilvafáit.
Zsinórt csaptak s kopogni kezdetek
szótlanul késő délutánig.
Ötven évig a munkadal szólt
kezükben árnyas pajtavégről.
S egy reggel elmaradt, halott volt,
nem jött többé az öreg Mészöly.
Csak Fekete nagy szekercéje,
mint az olló árva egy-szárnya
fénylett aznap a messzeségbe,
ahogy a fa húsába vágta.
S mikor este a kék hegyekre
szállt a vékony tavaszi pára,
megállt ő is, hogy átölelje
a nagy gerendát utoljára.
Híres volt a két ács neve.
A kormos bőrű volt a Mészöly,
s a szőke arcú a Fekete.
Együtt ácsolták a tetőket,
hajdan, mint friss mesterlegények,
s megőszültek, elöregedte,
de még így is faragtak, mértek.
Közre kapták a vastag rönköt,
egyik végén Fekete bárdja,
a másikon Mészölyé pöngött,
sujtott a nyögő gerendára.
Fűrész muzsikált, sárgán röppent
térdüknél a fröccsenő forgács.
Naphosszat faragtak, hogy közben
egyet se szólt a két hajlott ács.
Gyalog ballagtak a vidékre,
de egymás mellett nagyon ritkán:
elől az egyik s száz lépésre
a másik, mint szelíd tanítvány.
Telerakták gönccel a kertek
cserebogaras szilvafáit.
Zsinórt csaptak s kopogni kezdetek
szótlanul késő délutánig.
Ötven évig a munkadal szólt
kezükben árnyas pajtavégről.
S egy reggel elmaradt, halott volt,
nem jött többé az öreg Mészöly.
Csak Fekete nagy szekercéje,
mint az olló árva egy-szárnya
fénylett aznap a messzeségbe,
ahogy a fa húsába vágta.
S mikor este a kék hegyekre
szállt a vékony tavaszi pára,
megállt ő is, hogy átölelje
a nagy gerendát utoljára.