Nagy Zoltán Mihály: Motyogás bor mellett
állj meg idő állj meg
italom életem
gyöngyhabzással áldd meg
vitattam vétettem
asszonyom tűz-öle
kitagadott engem
jutva kivert-sorsra
égtájak határán
megmar kökény bokra
verj meg idő verj meg
sziszegve szavaim
véled is perelnek
lenne bár a dolgod
kiáltó kínjaim
békévé nem oldod
múlasz múlasz vakon
álnok szeretőket
ékesítsz gazdagon
hej idő haj idő
igaz szép szeretők
agancsa égig nő
törvény hogyha tiltja
latrok szégyenének
mért rajtunk a pírja
pírban perben porban
áramlik a vérünk
mégiscsak bíboran
hitünk vétkünk ennyi
akarunk tudunk csak
szigorún szeretni
1983