Sík Sándor: Őszi fecske

Mit is mondjak, mit is kérnék,
Serpenyőmbe ha mi fér még?
 Én Istenem,
         Egy keveset még elélnék.


Élnék, amint mások élnek,
Rendes népek, jámbor vének,
 Én Istenem –
         Mint a jó lelki szegények.


Csak a mái napot kérem,
Akár vízen és kenyéren,
 Én Istenem –
         Holnap is úgy, ha megérem.


Tapsoló termekre vágyjam,
Úgy mint tegnap – hajdanában?
 Én Istenem,
         Jobb a halk szó kis szobámban.


Majd ellennék csendben immár
Fejemre nőtt fiaimnál,
 Én Istenem,
         Még ameddig hazahívnál.


Egy-egy dalt ellesnék olykor
Fűtől, fától, csillagoktól,
 Én Istenem,
         Amíg egyszer el nem oltol.


Rendbe raknám hét fiókom,
Versbe rívó cókom-mókom.
 Én Istenem,
         Aztán, tudod, nem szabódom.


Úgy szerettem ezt az áldott
Jóra váltott rossz világot,
– Én Istenem
         Ugy-e bizony megbocsátod? –


Mintha bizony nem is vendég –
Mintha végképp itthon lennék.
 Én Istenem,
         Soha talán el se mennék.


Ha nem búgna éjek éjén
Valami a szívem mélyén,
 Én Istenem:
         Az a végső, az a mély-én.


Testvérszívben, testvérkézben,
Mint a fecske puha fészken,
 Én Istenem,
         Úgy éltem, úgy fütyürésztem.


Testvérkézből Isten-kézbe,
– Őszi fecskét költözésre –
 Én Istenem,
         Majd elhívsz már, az Egészbe.


Jaj, csak akkor el ne késsen
Hozzád csukló szívverésem,
 Én Istenem,
         Csak az ament el ne vétsem.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf