Rónay György: Mohács
Mikor már a vérlucskos csatatéren
nem moccant többé se ember, se ló,
hullarablók jöttek és a fakó
alkonyatban (mert alkonyult) serényen
munkához láttak. Sorra hullt a zsákba
ezüst pityke, arany lánc, gyűrű, násfa.
Gyorsan dolgoztak, hogy a levegőég
hollóit s keselyűit megelőzzék.
Állt egy borosszekér is a topolyfák
alatt. Ezt munka után megcsapolták.
Hideg éjszaka volt. Nagyot vedeltek,
majd tüzet raktak s köréje hevertek.
Éjfél táján néhány hadból szökött
nemes vitéz lappangva visszajött,
hogy üres kézzel, ha már a haza
elveszett, mégse menjenek haza.
Megpillantották a hunyó zsarátnok
rőt világában a sok teli zsákot.
Lenyakazták a hanyatt horkolókat,
s elrabolták, amit összeraboltak.