Kerényi Frigyes: Nemzeti zászló alatt

Mint kápolnában állok itt,
    Hazám, zászlód alatt:
A hármas szín felszentelőn,
    Mélyen lelkemre hat!

Kemény multadhoz visszavon
    S vérnek hullámirúl
Szól a  p i r o s,  hogy fájni kezd
    Szivem s el-elszorúl.

Hajh egykor sujtoló is volt
    E nép iránt az ég!
Imádkozása vért lehelt -
    S ki nem hallgattaték.

Ne bánts, te metsző gondolat!
    Elzúgott a vihar -
Kiszenvedé, fáradva bár,
    Balsorsát a magyar.

Reményt mosolyg, reményt beszél
    P i r o s  felett a  z ö l d:
Meghozta a jelenvaló,
    Mit a múlt esdekelt!

A honfiszív vidúl, dobog
    Büszkén, hatalmasan!
Egy jobb jövő malasztihoz
    Biztos reménye van.

De, hogyha jobb jövőre vár
    Az ébredő jelen:
Mint  z ö l d  s  p i r o s  közt a  f e h é r,
    Legyen szeplőtelen!

Mint kápolnában állok itt,
    Hazám, zászlód alatt -
A hármas szín felszentelőn,
    Mélyen lelkemre hat!