Nagy László: Fekete fiúk

Kívül a városon fékszárat megeresztve
hujjogva hajtanak a szeneskocsisok.
Kőbül a patavas rúgja a csillagokat,
mécsük a kocsi alól holdként kisajog.


Futnak a fogatok, s vaskosan, mint a cölöp,
állnak az ülés mögött fekete fiúk.
Fújják a rumszagot, hangszáluk nótát nem ad,
nézik, hogy sziporkákat vet a kocsiút.


Bódultan azt hiszik, szállnak az ég mezején
s törvény már nincs felettük, csak örök setét.
Arcuk is elzsibbadt, fájdalmat nem éreznek,
vág bár a jegeseső akár a sörét.


Pára száll, hab szakad, hívja a muraközit
sáfrányszín istállóba zab és nyugovás.
Őket is várja a szép lovak palotája,
új slágert fülükbe a huzat dudorász.


Ahol a salétrom kristállyá merevedik
s orrukat dühös illat szúrja, mint a tű,
lány oda nem libeg, s család már nem áll össze,
ott csak a vágyakozás lehet gyönyörű.


Drága volt nékik e szeszközdös gyönyör-ország,
s onnan is lecsúsznak és ez a szomorú.
Verekedj értük, hogy verdeső szívük fölé
ellobbant nappalokból ne jusson hamu!

szozattv


szozat a tiszta hang Rátkai 11 21 23 56 os eganivanpalmeghivo 2019SZENTKORONADELUTANOK újpogányság szalonna alap 1 VIIKerecsen Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf