Tavaszi szél fújja már a varga kötényét,
Ki görbe utcában, kicsi boltja elé
Kidűlt, kirakta műhelyét is és alkonyi órán
Lámpafénnyel a sötétet melegíti.

Hej, szeszélyes még az idő s a lánykáknak pajkos
Szél hulláma mossa csiklándó nyakát!...

Hej, elfeledem én is búskomorságomat...
Föltettem életem egy lenge levélre
És én is elmegyek, hová a szél sodor!...