Kerényi Grácia: Szüret-igézés
vad a kacsa
elrepül
szelíd liba
szelíd kacsa
úton ül.
A vadlibák magasan az égen
szelíd libák bokamagasságban
Napjaink is ilyenek vadak szelidek
tájaink szeretőink
vágyaink temetőink
ez a szikla engem vár
az a fatörzs téged vár
kínzóm bakóm ne menj már
szülőföldem eressz már
úgyis érted vagyok vad
vagyok szelíd boka-után-kapkodó
akit szerettem mind megvert
mustos hordót hengerget
ebben a percben megidézlek gondolj rám
borseprőn lovagol a szüreti boszorkány.
Szigliget, 1965. szeptember 29.