Nagy László: Jártam és koromban, hóban

Jártam én koromban, hóban,
     húzott az álom.
Mást kerestem s mellém te álltál,
kardél mellett felnõtt virágszál,
     sebzett virágom.

Húszévem elveszett, s érzem,
     te lész a vígasz.
Mord kültelken, hol a füst szárnyal,
szádról szóló harmonikáddal
     föl-fölvidítasz.

Engem a szépség, a vígság
     csodásan éltet.
Érte égek, hogy megmaradjak,
bár úgy kelljen szívnom, mint rabnak
     kócból a mézet.

Köröttem kúsza az élet,
     kúsza a sorsom.
Vértezz hittel, hûséggel állig,
akkor én a haláloságyig
     belédfogódzom.


1954.

szozattv


szozat a tiszta hang pozsonyicsata19 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf