Márai Sándor: Chanson
Pierre volt és a haja barna,
Vettem neki bort, harisnyákat,
Őriztem álmát, hogyha fáradt,
Néha megcsókolta a számat.
Nappal aludt és én vigyáztam,
Ha rendőrök jártak a házban,
Este keresni mentem, kellett,
Ételt, cipőt, dohányt és selymet,
Olyan mindegy volt. Neki kellett.
Az ingén néha vér tapadt,
Hintázni vitt, ha pénz akadt,
Néha megvert és én nevettem,
Hiszen szerettem, hiszen szerettem,
A szeretőm volt. Föl se vettem.
Egy éjjel börtönbe cipelték,
Egy reggel a fejét leszelték,
A fejét a nyakához toltam,
Némán feküdt a fűrészporban,
Akkor egész egyedül voltam.
Most van új férfim, ó de hány,
Van egy barátom, neve Jean,
Veszek neki bort, harisnyákat,
Őrzöm az álmát, hogyha fáradt,
Néha megcsókolja a számat.
1922. augusztus 6.