Csighy Sándor: Gyóni Gézához

A lelkedhez ért a lelkem,
hozzásímult, megölelte,
rokon lelkek a lelkeink, –
mind a kettő költő lelke.

Mindkettőnek egy a sorsa,
vad viharban énekelni,
fénylő napot ritkán látni
s ágy nélkül feküdni, kelni.

Vérzivatar, gránátbőgés
ihlette meg a te lelked
és az a sok bánatos könny
mi a rabszemekből pergett.

Mikor véres csaták dúltak,
te rab voltál, és én szabad,
lelked azóta szabad lett
és helyette enyém a rab.

Engem ihletnek a könnyek,
rab magyarok síró jaja,
felém fúj minden gyászfelhőt
csonka földünk bús sóhaja.

És dalolok szüntelenül
visszhangjaként a lelkednek,
míg a szabadság virágát
magyar földön nem leltem meg.

Lelkedhez símult a lelkem,
megcsókolta, megölelte,
árván repdeső két galamb
egymásban a párját lelte.

szozattv


szozat a tiszta hang Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Trikolor Gala 2020 Stefania REGISZT Rátkai 2020 01 30 jorafordulopal vers2020a Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf