Jékely Zoltán: A vér térképei
Nézem, nézem az új térképeket.
Égő pirossal hazánk s véreink
vannak a világ elé kifestve rajta;
ott élnek ők (még élnek) bitang határokon túl,
ott élnek ezekben a szörnyű napokban
és várnak, várnak, várnak.
Micsoda nappalaik és micsoda éjszakáik,
micsoda csókjaik s micsoda álmaik lehetnek!
Mint a végítélet napjain, várják a kürtjelet,
mely őket végleges világba váltsa –
Az a sok piros, tudd meg, az a sok égő piros:
csupa magyar, csupa vér, csupa testvér!
Vér, mint ahogy vér a vérem,
ahogy test a vérrel egy,
úgy egy velünk az a sok-sok piros vér,
az a sok vérszívott árva testvér
úgy egy velem és egy veled!
Esti Újság, 1938. október 2.
