Alföldi Géza: Tavasszal élni kell
– meghalt a bátyád, eredj haza, Péter! –
Péter éppen metszésben küzdött
a dacos venyigékkel.
És nem ment.
Körötte csupa-szín virágos
tavaszban állt a szőlőhegy.
Lent temettek. Az öreg pap
áldásos szókat mondott,
s mindenki Péter lépéseit várta.
De Péter csak metszett
kint a szőlőhegyen,
rakta a hártyákra
a könnyes venyigéket,
s nem ment…
mert ne haljon meg akkor senki,
mikor a szőlőhegy
csupa ígéret!