Mécs László: Szabó Pista anyja

Mise után egy néninek szeme ragyog,
hozzám jő, szól: Szabó Pista anyja vagyok.
Fülembe sugja: Ép tegnap jött meg Amerikából.
Mi közöm hozzá? Gondolom, aztán a szívem vádol.

Valami nagy, nagy, emberi jóság, amíg ott állok,
megkeni irral két profán szemem, lehull a hályog:
s ámulva látom, ott áll előttem, a szent Folyamágy,
mit összeraktak apró életek, édesanyák,

bünös Évától Szűz Máriáig s Pista anyjáig
ó hány billió s billió anya egymáshoz állva
alkotja együtt a Folyamágyat. Van köztük gránit,
szüz-arany, gyémánt, van köztük gazdag, van köztük árva.

Rajtuk keresztül zudul az Élet, hol nagy hullámok:
próféták, költők, hol kis hullámok: Péterek, Pálok,
Pisták és Lászlók, kovácsok, ácsok, kőművesek,
kanászok, halászok, lelki szegények, meg híresek.

Megéretem mostan a Folyamágynak szent vajudását,
álmatlan éjek villám-korbáccsal vert jajdulását,
kis ember-habocskák anyákhoz ütődő gerle-kacagását,
anyás partokról a nefelejcsek vizbe ugrását.

Értem a dicsekvést a kíntól szentelt anyai százból:
a fiam munkás, pénzt hozott tegnap Amerikából.
A fiam költő, tüzeket lopott tegnap az égből.
A fiam próféta, tegnap érkezett a hegyi beszédtől.

Billió s billió méteres Folyamágy! légy százszor áldott,
zengjetek himnuszt nagy habok, kis habok, Péterek, Pálok,
zengj, zúdulj Élet a végtelenbe s a Folyamágyat
Szabó Pista anyjában most megölelem, mint az anyámat.

szozattv


szozat a tiszta hang konferencia 20190921 Patriotak-Kronikaja-4.1
 
szentkorona orszagaert alapitvany logo

 


egyesuletkopf