Dobrovich Ágoston: Bűnbánat
Midőn hibáimmal dicsekedtem.
Kárt is okoztam,
Jól tudom.
De gyarlóságom átkait
És szívem szorongásait
Te ismered Uram,
S kegyelmed rámtekint.
Tudod, hogy bánom tettemet,
Hisz Előtted kitárom lelkemet.
Te hallod a fájdalom szavát,
Mely szívemen égőn szánt ma át.
Könyörgöm, bocsáss meg hát nekem,
S légy irgalmas, édes Istenem!
Ne sujtson büntető karod,
Hisz Te csak a bűnt nem akarod!
Lásd, én sem akartam!
Mégis a lelkem bűnbe takartam.
De most szívemnek vérző bánatát
Jóságod kegyelme hatja át.
Ölelj szívedre ujra engemet,
S emeld fel vezeklő, tépett lelkemet!
